SAM_0545
Halőrház

   2016. február 11-én csütörtökre Csonti haverommal megbeszéltünk egy “lightos” pecát valahol a közelben. Messzire nem is lett volna érdemes menni mert elég sok dolgunk volt a reggeli órákra. 9 órakor nyitott a horgászbolt, be kellett szaladnom az engedélyemért, de ha már ott vagyunk akkor nem távozhatok üres kézzel. Bevásárlás, pakolás és útnak is eredtünk.

SAM_0582

   Nem kenyerem sem városnak, sem vízkezelőnek rontani az imázsát, de picit röhejesnek indult a napijegy megváltása. A pici városban közel másfél órát kajtattunk a napijegy után, boltról boltra. A weboldalon megtalálható árusítóhelyek már rég bezártak, vagy nem is lehet náluk kapni. Nem maradt más, felhívtam az egyesület elnökét és Ő útba igazított merre menjek. Hatodik helyen sikerült megváltani, bár itt is most töltöttek ilyet először.

SAM_0549

   A tópartra kiérkezve beírjuk magunkat a jelenléti füzetbe, majd becuccolunk a kiszemelt helyre. Mivel alig ültek, így sikerült egy kis szélvédett esőbeálló bódécskához táboroznunk. Erre azért volt szükség, mert a kissé felhős égbolt széllökésekkel mutogatta magát. Némi információm volt a tóról, így hát a tó közepén elhelyezkedő tőkés rész lett a fő célpont.

SAM_0471

   Etetőanyagnak PelletPistaMix-et és SzuperPistaMix-et kevertem itt még nagy reményekkel. De az idő most nem mellettem volt, hanem ellenem dolgozott hiába próbáltam meg mindenféle csalikombinációt. Aprócska rezzenések nélkül telt el több óra hossza, amit az erősödő hideg szél még mostohábbá tett. Lassan a napocska már lemenőben van, a szomszéd bácsika a biciklijével megpakolva bandukol kifelé a parton a halőrház felé. Mellém érve megkérdezi: – Van-e má’ valami eredmény? Szomorúan mondtam neki, hogy még csak egy mozdítás sem, majd megakadt szemem a csomagtartóba bambuló pontyokon, majd a felszerelést kémleltem végig és elmélkedtem. Erre odabiggyeszti felém: – Rossz helyem ültök. Gondoltam magamban – Hát kösz szépen így lassan hazafele menet. Beszélgetni kezdtünk, de azonnal leesett a tantusz, az öreg minden centijét ismeri a tónak. Azért az 50 és helyismeret az 50 év marad. Nekem nincs is több kérdésem, így hát össze is szedelőzködtünk és hazafelé vettük az irányt.

   A mai nap tanulsága számomra az, hogy nem mindig a tuti szerelésed a nyerő, hiába a méregdrága botoknak és orsóknak, ha az egyik legnagyobb kincs hiányában ücsörögsz a parton lógatva. Ez pedig jelen esetben az 50 év helyismeret és rutin. Valamint nem utolsó sorban még annyit, hogy vannak olyan helyzetek amikor igenis előnyben kell részesíteni az állati eredetű élő csalit, mert sokszor ez válhat a siker kulcsává.

SAM_0514

 


Berényi Norbert (Pistamix TEAM Teszthorgász)